Ászáf-kurzus Bükkszentkereszten
Csodálatos helyen, a még csodálatosabb Istennel
„….lelkem és testem sóvárog az élő Isten után.” /Zsolt 84,3b/
Közel 50 fővel együtt kerestük Isten arcát a bükkszentkereszti Ászáf-kurzuson. Egy csodálatos helyen talán egy picivel még könnyebb keresni, hogy hogyan tudunk mélyebben együtt lenni a még csodálatosabb Istennel.
Sokaknak ez volt életük első lelkigyakorlata. Nagyon mélyen élték meg azt, hogy mit jelent Istent szabad szívvel imádni.
A tanításokban a Szentlélek egyre mélyebbre vitt bennünket. "Közeledjetek az Úrhoz, és ő is közeledni fog hozzátok!" - mondja Jakab apostol. Nagyon jó volt együtt megélni az Isten felé való közeledést.
A kurzusról hazafelé nagy lelkesedéssel osztottuk meg egymással az ott tapasztaltakat. Valóban a testünk és a lelkünk is Istenre vágyik. Őbenne találja meg egész lényünk a békéjét, az örömét és a boldogságát.
Nagyon jó volt ebben a kurzusban az is, hogy a ferences nővérekkel együtt tarthattuk. Ez nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy egy már beimádkozott légkörbe érkezzünk meg.
Nagyon jó volt megünnepelni a szentmisét abban a szabadságban, hogy mi, akik ott voltunk, bátran elmondhattuk hálaadó imáinkat, a könyörgéseinket pedig nagy hittel emelhettük az élő Istenhez. Ott is Isten jelenlétét éltük át.
Erre bátorítottuk egymást a kurzus végén is, hogy mindenki tartson ki abban, hogy nap, mint nap bemenjen Isten jelenlétébe. Itt van a mi életünk forrása. És az Ő jelenlétéből kilépve mehetünk és végezhetjük azt a feladatot, amit Isten ránk bízott. A csodálatos Isten, csodálatos dolgokat bíz ránk. Ebben igazi öröm van, igazi lendület, igazi tűz. A Szentléleknek a tüze.
Igen, valóban jó volt egy csodálatos helyen, a még csodálatosabb Istennel.
Csiszér Laci
Az átformáló szeretet
„Szemeimet a hegyekre emelem: honnan jön az én segítségem?
Az Úr ad nekem segítséget...” /Zsolt 121, 1/
Különleges lehetőség volt számomra, hogy elmehettem Bükkszentkeresztre, s részt vehettem ezen a
hétvégén a szolgáló csapatban, olyan Testvérekkel együtt, akiket nagyon szeretek.
Az Ászáf-kurzus, ami a dicsőítő életformába visz beljebb, mindig is a legkedvesebb kurzusom volt, mióta csak megszületett. Fiatal-felnőtt megtérőként a kezdetek óta hív Isten a dicsőítésbe azzal együtt, hogy nem játszom hangszeren, és énekes sem vagyok.
Minden Ászáf-kurzuson megtapasztalom Isten mély, életet átformáló szeretetét, értünk harcoló hatalmát és erejét. Látom, ahogyan megyünk beljebb a dicsőítésben, hogy hogyan nyílnak meg a szívek, s fordulnak a tekintetek Isten felé. Így volt ez Bükkszentkereszten is, ahol a hétvége gyümölcseként új kapcsolataink lettek, aminek nagyon örülök, s többen a résztvevők közül a nyári nagyközösségi táborunkba is eljönnek.
Nem olyan régen egyik résztvevő megosztotta velem, hogy „azóta az Ászáf-kurzusból él”- dicsőít és erőt merít, új lendületet kapott. Volt testvér, aki a megbocsátásban kapott erőt, és ezáltal lelki gyógyulást.
Szolgálóként voltam ott, s éppen egy számomra fájdalmas teherrel érkeztem; Kati (Arm Katalin) megjegyezte: talán Isten felül akarja írni ezt a dolgot.... És igen, megtette. Ő hűséges és Nála minden élethelyzetben van gyógyulás.
„Mert Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké.” /Zsid 13,8/
Ő AZ ÉN SZEMÉLYES MEGVÁLTÓM!
Nagyné Bolla Heni
Megjegyzések
Megjegyzés küldése