Csiszér László zenekara

Szabadkára látogattunk január 26-án, hogy együtt dicsőítsünk az ottani közösséggel. Az alkalmat Harangozó László, a helyi lelkipásztor nyitotta meg egy rövid buzdítással, majd egyből mentünk Isten elé a dicsőítésben. Gyönyörű volt azt látni, hogy azok, akik eljöttek, mennyire éhes szívvel érkeztek, vágytak arra, hogy Istenből aznap valamit megtapasztalhassanak. Azt éreztem, hogy nagyon mélyre tudott menni a dicsőítés. Isten különösen vezetett minket, hogy megerősödjünk abban, valóban nem a félelem lelkét kaptuk, hanem szabadságra vagyunk meghívva az életünkben, és épp ugyanígy a dicsőítésben is. Úgy érzem, hogy ez a szabadság aznap este áttörhetett az emberek életében; úgy tudtak jelen lenni Isten előtt, ahogyan éppen voltak; engedve, hogy az Ő szeretete formálja őket.  Van egy másik dolog, amit még szívesen megosztok az alkalommal kapcsolatban, de előbb hadd ugorjak egy nappal korábbra, szerda estére. Éppen tartott a szegedi közinkben a dicsőítés és a Vedd az elmém (I surrender)...

„Mert meg vagyok győződve arról, hogy sem tél, sem hó,  sem semekkora fagy nem választhat el minket az Isten szeretetétől”  (Róma 8:39 alapján) Hát igen, csoda volt látni, hogy van Sopronban egy zsúfolt templomnyi ember, aki nem tántorodik vissza egy fagyos templomtól, ha ott az élő Istennel találkozhat.  Már a bepakoláskor érződött, hogy kevés olyan helyen szolgáltunk már, ami talán hidegebb lett volna a soproni Szent Mihály templomnál. Nem tudtuk, ez mennyire fogja otthon tartani az embereket és ráadásként a hó is elkezdett esni, ami a templomhoz vezető emelkedő lépcsősort tiszta jégpályává alakította.  A dicsőítés január 21-én fél hattól kezdődött.  F izikailag a zenekarban elhelyezkedve én az oltárral szemben, a főhajónak háttal ültem, így az alkalom végéig nem igazán figyeltem fel a mögöttem elhelyezkedő dicsőítésre érkezőkre. Emlékszem, miután már elrakták a Szentséget, hátrafordultam és teljesen meghökkentett, hogy a templom mögöttünk teljesen tele volt. ...

Január 20-21. között a szombathelyi egyházmegye Bárka Pincéjében, egy havi rendszerességgel tartott ifjúsági vezetőképzőn kértek fel minket szolgálatra.  Az esti alkalom, amely nyitott volt minden korosztály számára, szentmisével indult, amelyet Stift Zoltán atya mutatott be. A dicsőítés után Laci buzdított minket a Bibliát fókuszba helyezve. Arról beszélt, hogy az Ige az, amelyből megismerhetjük az igazságot, és az igazság valóban szabaddá tesz minket. És maga az Igazság, Isten, szomjazik arra, hogy mi is szomjazzunk Őrá! A hosszabb dicsőítés alatt a teremben körbejárt egy mikrofon, lehetőséget adva mindenkinek arra, hogy hálát adhasson azzal kapcsolatban, amit Isten felhozott benne. Másnap reggel már csak a vezetőképzőre rendszeresen járó fiatalokkal folytattuk az alkalmat, mely egy rövid dicsőítés után tanúságtételeknek adott helyet. Először Klárika gondolatait hallhattuk, arról beszélt, hogy mindenkiben ott van a vágy Isten dicsőítésére. Bár sokszor ezt nehéz lehet elhinni...

Nagy öröm volt számunkra, hogy 2023. január 20-án délelőtt az Árpádházi Szent Margit Általános Iskola, Gimnázium és Kollégiumban szolgálhattunk Kőszegen.  Két részletben jöttek be tanórák keretében a fiatalok: az első részben csak gimnazisták voltak, a másodikban pedig ott volt a nyolcadik évfolyam néhány gimnazistával kiegészülve.  Nagy öröm volt számunkra az első blokkban az, ahogy egyből bekapcsolódtak az éneklésbe a diákok, a dalok után pedig Klári testvérünk volt az, aki megfogalmazott egy tanúságtételt, azzal kapcsolatban, hogy Isten milyen csodákat vitt végbe az ő életében. A második részben pedig Noé Benedek testvérünk beszélt arról, hogy Isten hogyan tudja helyreállítani a családban az apai és szülői kapcsolatot. Elmondta, hogy neki, mint férfinak mennyire szüksége volt az édesapjára, és hogy Isten ezen a területen hogyan vitte végbe az Ő csodáját. Az egyik nagy meglepetés számomra az volt, hogy néhány fiatal odajött hozzám az óra után, hogy írjak néhány köszöntő szót...

Január 19-én, csütörtökön történelmi pillanatnak lehettünk tanúi és résztvevői a győri székesegyházban, hiszen hasonló, a karizmatikus megújulás által szervezett imaösszejövetelre nemigen volt példa az utóbbi időben.  Este 7 órától került megrendezésre a dicsőítő est és szentségimádás; az előtte 6-tól kezdődő szentmise pedig úgy volt, hogy orgonás lesz, de végül a zenekar lett felkérve erre a szolgálatra is.  A rendezvényen közel 400 fő vett részt. Dávid atya a prédikációban kifejtette; nem elég felismerni Jézust, mint az Isten fiát, hanem a felismerést megtérésnek, és tetteknek kell követnie. A zenekart is meglepte a sok ember és az az ünnepi lelkület, amellyel dicsőítették Istent a szentmisén, és a dicsőítő szentségimádáson.  Imádkozzunk azért, hogy ami Győrben elindult, nagy tűzzel és lelkesedéssel folytatódjon!  Varga Zoli További képek: ITT