Adventi délután az öröm ünnepén

Egy hang kiált: „Készítsetek utat a pusztában az Úrnak, egyengessétek Istenünk ösvényét a sivatagon át. Minden völgyet töltsetek fel, minden hegyet és halmot hordjatok el. Ami egyenetlen, váljék egyenessé, a hegyek ormai legyenek olyanok, akár a völgy. Akkor megnyilvánul majd az Úr dicsősége, és minden
ember látni fogja. Igen, az Úr szája mondta ezt így.” (Iz 40, 3-5)

December közepén mentünk Bicskére egy ottani testvér, Szabó Imi meghívására közös adventi lelki délutánra. A Szentháromság templomban jöttünk össze, ahol délután 17.00-tól az AcCordis Együttes gyönyörű dalokkal és gondolatokkal segített elmélyülni a szentségimádásban, amit szentmise ünneplés, majd a Csiszér László zenekara által vezetett dicsőítés követett.

A templom megtelt imádkozó fiatalokkal és idősebbekkel. Az ott szolgáló verbita atyák szeretete számomra mindig nagyon közel hozza a Mennyei Atya elfogadó szeretetét. Jó volt náluk lenni, velük együtt ünnepelni. A szentmisében, ami a 3. adventi vasárnap lévén az örömről szólt, különleges tapasztalatot adott Nagy Bálint jezsuita atya, aki prédikációja végére feladattal lepett meg minket: 2-3 fős csoportokban kellett megosztanunk, hogy az elmúlt napban, időszakban mi volt számukra az öröm forrása. Kicsit megállni, rátekinteni arra, hogy honnan van az örömünk. Ami engem megérintett ezen a szombat délután-esti alkalmon, az leginkább az volt, hogy számomra „teljesen idegen” emberek hogyan válnak a közös szentmise, szentségimádás, dicsőítés által Krisztusban kedves Testvérekké egyetlen délután alatt… Együtt emeltük fel Jézus nevét és éltük meg Isten jelenlétét, s ez Testvérekké formált bennünket.

A kezdő Ige: „Készítsétek el az Úrnak útját...” többes számban hív el minket a közös elhívásra, feladatra! Azokhoz, akik nem ismerik még az örömhírt, kell vigyük együtt! Együtt, testvérekként hív el minket Isten a feladatra! Ahogyan Imi fogalmazta: „mindnyájan útépítők vagyunk!” A dicsőítés végére örömben felszabadultan énekeltünk együtt, igen nehéz volt abbahagyni, s elhagyni a templomot... Az alkalom utáni közös vacsora igazán baráti, kedves légkörben telt. A bicskei testvérek vendégszeretete, kedvessége Isten gondoskodása volt felénk.

Köszönjük, hogy ott lehettünk s Veletek együtt ünnepelhettünk!

Nagyon jó volt Veletek és Nálatok, s reméljük, hogy lesz folytatása…

Nagyné Bolla Heni

Képek a szolgálatainkról: ITT



Megjegyzések