21 évnyi papi szolgálata alatt még nem vett részt ilyen élő dicsőítésben…

Március 8-án Vágkirályfán a helyi katolikus templomban került megrendezésre egy lelkinap a nagyböjtre való felkészülés jegyében. A fő cél, hogy fedezzük fel újra azt a megváltást, amit Jézus Krisztus hozott el nekünk, és tárja fel a Szentlélek mindazokat a dolgokat, amikben meg kell tisztulnunk.

A délután dicsőítéssel kezdődött, ezután Titusz atya tanítását hallhattuk, aki a Jézus Krisztusban való élet befogadásáról tanított, kiemelve azt, hogy Jézus Krisztus egészen a végsőkig elment, ahogy hitvallásunkban is szerepel: „alászállt a poklokra”, s így lett mindannyiunk üdvözítője.

A lelkinapot szentségimádással zártuk, ami egy igazán mély imádsággá formálódott, amelyben Isten az Ő igazságait tárta fel, többek között azt, hogy Ő kincsként tekint ránk, és vajon mi tudunk-e magunkra így tekinteni. Arra vezetett az Úr az imádságban, hogy bátorodjunk úgy látni magunkat, ahogyan Ő lát. Innen pedig egy bűnbánatra indított az Úr abban a dalban, ahol azt énekeljük: „bocsásd meg kérlek, ha mássá tettem, ami csak Rólad szól…”

A zenei szolgálatban egy nagyon mély egységben tudtunk szolgálni, aminek nagyon örültünk. Ami igazán megérintett, hogy ezen a helyen nincs helyben lakó plébános, mégis van itt egy férfi, aki ezt az egészet a szívén viseli, és gondoskodik arról, hogy minden vasárnap legyen szentmise, és ennek érdekében mindig keres olyan papot, aki eljön szolgálni. Nagyon megragadott ez az Istentől való elhivatottság. Ez érződött abból is, amilyen hatalmas szeretettel fogadtak és vendégül láttak minket. A szomszédos településen élő plébános is jelen volt a lelkinapon, és elmondta, hogy 21 évnyi papi szolgálata alatt még nem vett részt ilyen élő dicsőítésben, és ez az alkalom megerősítette őt a hivatásában. Ő is egy igazán elhivatott szolgálója az Úrnak, és ég a szíve, hogy a fiatalokat az Úrhoz vezesse. Bár az elején nehéz volt a szíveket megérinteni, de a végére mindenki megnyílt az Úr Jézus szeretetének. Volt a végén két fiatal család, akik nagy örömmel segítettek nekünk az elpakolásban. A kezdeti szürkeség után végül arany eső hullott a fejekre, és ebben a dicsőségben tudtunk összepakolni. Nagyon fontos az, amit Titusz atya is kiemelt, hogy mindenképpen meg kell nyitnunk magunkat az Úrnak, mert ez a kulcs ahhoz, hogy felismerjük azokat az igazságokat, amiket Ő elrejtett bennünk, és fel akar tárni számunkra. Ez a megújulásunk kulcsa is.

Csiszér Laci és Varga Zoli