„Akarom, élj”

Novemberben folytatódott az ÁSZÁF3. Pénteken este a nyitott Tűz alkalmon a betérő vendégeknek hirdettük az Örömhírt. Majd az este folytatásaként az Ászáf résztvevői egy éjszakába nyúló dicsőítésnek lehettek a részesei. Másnap reggel dicsőítettünk, közbenjártunk, illetve Lukács evangéliumának hetedik fejezetét olvastuk el közösen, majd abból kiindulva dicsőítettük Istent. A kafarnaumi százados, a naimi ifjú és a bűnös asszony történetén keresztül a Szentlélek Jézus szabadító, életre hívó mivoltát helyezte fókuszba. Az egyik testvér azt az üzenetet kapta, hogy Jézus ezt szólja ki az életünk felett: „Akarom, élj!”

A délelőtt folyamán Benedek beszélt az istengyermekségről, majd imában vezetett minket, hogy a Szentlélekkel együtt rátekintsünk az életünkre, hogy mely területeken viselkedünk Isten gyermekeként és mely területeken árvaként. Kértük a Szentlélek gyógyítását, hiszen, ahogy Jézus azt ígérte:

„Nem hagylak árván titeket, hanem visszajövök hozzátok, elküldöm a Szentlelket” (Jn14, 16-18)

Megerősödtünk abban az igazságban, hogy „nem a szolgaság lelkét kaptuk ugyanis, hogy ismét csak féljünk, hanem a gyermekké fogadás Lelkét, amelyben azt kiáltjuk: Abba, Atyánk!” (Róm 8,14-16).

Ami engem személyesen megérintett, az Varga Lackó délutáni tanításából néhány gondolat: „A világtól nem félni kell, nem kivonulni belőle, hanem meg kell szentelni”. Emlékeztetett arra, hogy nem maradhatok meg a „keresztény közösségek burkai” között, fontos, hogy amit ott kapok, azt tovább adjam a hétköznapi környezetemben.

Ez az evangelizáló lét úgy lehetséges, ha újra és újra kihirdetem a saját szívemnek is azt az örömhírt, amit másoknak szeretnék tovább adni. Ugyanaz az örömhír tart meg engem Isten mellett, ami megmenti azokat, akiknek tovább adom. Ezt az örömhírt kell az identitásom alapjaként megerősítenem, hogy Jézus Krisztus megszabadított, megmentett és helyreállított. Befejezett múlt időben. Már ELVÉGEZTETETT.

Pecze Kriszti

További képek a szolgálatainkról: ITT