„Nem test és vér ellen harcolunk...”

Február első napja egyben az első csütörtök is volt, ami az Angyalföldi Szent Mihály templomban már rendszeressé vált dicsőítő szentségimádás napja. 

A rövid prédikációban Beni diakónus nagyon fontos dolgokról beszélt, ami meghatározó a keresztény életünk szempontjából. Isten képes forrást fakasztani a szívünkben és az életünkben, de a források felfakadása szükségszerűen a falak áttörésével jár. 

A dicsőítésben az Úr elkezdett falakat bontani, és ahogy Laci kijelentette Isten igazságát Máté evangéliumának 4. fejezetéből, Jézus világossága kezdte betölteni a szívünket. Bennem az fogalmazódott meg az Ige hallatán, hogy Jézus világossága betölt minket, de egyúttal az, hogy az ő világossága eljött, felszínre hozta és nyilvánvalóvá tette az ellenség munkáját, ahogy az Ige kijelenti: 

„A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson.

Én azért jöttem, hogy életük legyen, és bőségben legyen.” (Jn 10:10)

Jézus nélkül olyanok voltunk, mint aki ül egy sötét szobában, és nem tudja, hogy kitől, honnan és miért kapja a pofonokat.... De a világosság eljött, és ma már pontosan tudjuk, hogy nem test és vér ellen harcolunk. 

„Mert nem a vér és a test ellen kell küzdenünk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, 

a sötétség világának kormányzói ellen, a gonoszságnak az ég magasságaiban lévő szellemei ellen.”

(Ef 6:12)

A Mindenható Istennel együtt töltött időben ezen a csütörtökön is felvettük a hadviselésünk fegyvereit, és a mennyei világosság eltöltötte a szívünket, hogy vezessen minket. 

Áldott legyen az Úr Neve örökké!

Barankai-Erős Kata

Képek a szolgálatainkról: ITT