Összeszövött életek

 Február 4-e, vasárnap, ünnep volt az Új Jeruzsálem Katolikus Közösség életében, ez volt az elköteleződés napja. Sok testvér döntött amellett, hogy valamilyen formában elkötelezi magát a közösség mellett és megújítottuk szövetségünket Jézus Krisztus szent Teste és Vére által a Mennyei Atyával és egymással a Szentlélek erejében, hiszen egy test vagyunk; Krisztus a fő, mi a tagok. 

„A test ugyan egy, de sok tagja van, a testnek ez a sok tagja azonban mégis egy test.

Így Krisztus is.” (1Kor 12:12)

Ezen az áldott alkalmon Kunszabó Zoli, közösségünk vezetője adott erős tanítást a Szövetségből fakadó életről. A hitünk középpontja Krisztus, rajta keresztül kapcsolódhatunk az Atyához. A Kereszt áll, a Kereszt örökkévaló engesztelő áldozat - ez a hitünk. Mindannyiunk életében vannak nehézségek, küzdelmek, de Jézus azt mondja: „Megyek veled!”, mi pedig hozzá csatlakozunk és hisszük, hogy Ő igazságot tesz.

Az elköteleződés kapcsán Kunszabó Zoli a szövetségről beszélt: „Ha a keresztény életben nincs elköteleződés, akkor nincs semmi.” Az elkötelezettség vezet el bennünket a szövetségre. Fontos, hogy oda ajándékozzuk magunkat Istennek és a közösségnek egyaránt, éljük meg az evangéliumot a családunkban, a baráti körünkben, a kisközösségeinkben, munkahelyeinken. Isten összekapcsol minket az egyház többi tagjával, természetfeletti módon össze vagyunk szőve. Jézus az utolsó vacsorán nyilvánítja ki a szövetség lényegét: Ő mindenét értünk adta: testét, vérét, lelkét… Ezzel nagyon erős példát mutat nekünk. Ez volt az áldozat, az Új Szövetségben örökre összekapcsolódott az Isten és az ember, ez megmásíthatatlan.

Istenem, segíts, hogy lássam, mennyire vagyok szoros kapcsolatban a másik testvérrel… mutasd meg, hol kell változtatnom, kit kell jobban szeretnem!

A tanítás nagy tanulsága: helyet kell biztosítsak az életemben Istennek, a testvéreknek és a szolgálatnak azért, hogy áldás lehessek a másik ember számára. Tudom-e mondani Istennek: „Meghatározó helyed van az életemben!” Tudom-e ezt mondani a másik embernek? Jézus evangéliuma a szeretet evangéliuma… Szeressük egymást, építsük az egységet a testvérekkel! Két tanúságtételt is hallhattunk: Takács-Váry Zita, és Sándor Csaba adott hálát a közösségért, a megtartó erejéért. 

A tanítás és a tanúságtételek után a szentmisét Mohos Gábor püspök atya celebrálta. Az ember sokszor próbál a saját lábára állni a problémák megoldásában, de van egy pont, amikor feladja és azt mondja: nem, nem tudom megoldani, rájön, hogy emberileg nincs eszköz a kezében - ez a megtört szív. A megtört szív meg tud nyílni arra, hogy mástól fogadjon el segítséget. Csak Isten tud segíteni.

Legyen áldás, dicsőség, tisztelet és hatalom örökké Istennek! Hálát adunk a közösségünkért, a vezetőkért, a fiatal és idősebb testvéreinkért, a zenei szolgálatért, a dicsőítésekért, a közösségépítő programokért, a kisközikért, a tanításokért, a beszélgetésekért, a támogatásokért, a figyelemért, a szeretetért, az imákért. Köszönjük, hogy van erős karunk, erős lábunk, van együtt dobbanó szívünk, hogy van éles látásunk, hogy van figyelmes fülünk, hogy van megtartó hátunk, hogy mindnyájan jók vagyunk valamiben és törődünk egymással.

„De Isten alkotta így a testet, és azért részesítette az alacsonyabb rendű tagot nagyobb tisztességben, hogy a testben ne támadjon meghasonlás, hanem a tagok törődjenek egymással. Ha szenved az egyik tag, valamennyi együtt szenved vele, s ha tiszteletben van része az egyik tagnak, mindegyik örül vele. Ti Krisztusnak teste vagytok, s egyenként tagjai” (1Kor 12:24b-27)

Ezen a napon is Isten arcát, fényességét kerestük együtt, közösen, egy szívvel-lélekkel. Azét az Istenét, aki minket örök szeretettel szeret, aki szövetséget kötött velünk. Nézzünk sokat együtt Jézusra! Ámen

Kiss-Berta Bea

Képek a szolgálatainkról: ITT