Balaton télen, nyáron

„Balatonnál sej-haj, de jó,

Úszik a nyaraló.

Minden hullámnál fejre áll

És a láb kalimpál…”

Sokat énekeltük a nyári vakáció idején, amikor még kislány voltam.

Eszembe jutott ez a dal, amikor dec. 10-én, szombat délután Siófokon jártunk s szolgáltunk együtt Laciékkal.

De most annyi minden más volt, mint ebben a dalban. Nincs nyár, ellenben-a padfűtéssel együtt is- jó hideg templomban dicsőítettük együtt az Urat, ünnepeltünk közösen szentmisében és az Oltáriszentség jelenlétében részt vehettünk a közbenjárásban majd’ 5 órán keresztül.

Ha nem is a lábunk, de a szívünk biztosan „kalimpált”, mert Isten jelenlétében mindig jó időzni, legyen nyár vagy tél, meleg vagy hideg, a Lélek jön és átitat.

A siófoki Sarlós Boldogasszony templom közössége a kicsi gyermekekkel nagyon kedves, szívmelengető adventi gyertyagyújtással készült.

Engem mélyen megindított, hogy ebben a tényleg hideg, egész napos szakadó esőben teljesen megtelt a templom; több, mint 100 ember lehetett ott, s ami külön öröm volt számomra, hogy nagyon sok kisgyermekes család is eljött.

Ami meglepett, hogy a hideg ellenére sem vettem észre, mennyire elröppent az idő: a program vége 19:30-ra volt meghirdetve, de ¾ 9-kor énekeltük a majdnem záródalt. Sokaknak szükségük volt Isten kézzelfogható jelenlétében sokáig maradni…

Minden közös szolgálatban megtapasztalom, hogy a szolgálat végére mennyire megváltozik az ott jelenlévő emberek arca, tekintete: a komolyságot, kimértséget felváltja a mosolygás, az öröm és derű. Isten hatalmas. Meggyógyítja a sebeket, vigasztal, társául szegődik a magányosnak.

Mert Jézus Krisztus ma is meglátogat, adventben meg akar születni szíved mélyében, hogy ne legyél többet egyedül.

„Az Úr Lelke van rajtam;

azért kent föl engem,

hogy örömhírt vigyek a szegényeknek,

elküldött, hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak

és látást a vakoknak,

hogy szabadon bocsássam a megtörteket,

és hirdessem az Úr kedves esztendejét.” 

/Lk 4, 18-19/

Szeretettel:

Nagyné Bolla Heni

További képek: ITT