Egy cigi margójára

Tegnap, október 19-én 17:00-től 20:00-ig Egerben, a minorita templomban tartottunk Tűz-evangelizációt. Az eseményt a helyi II. János-Pál karizmatikus közösség szervezte. Az ötkor kezdődő szentmisére már teljesen megtelt a  templom, és azt ezt követő evangelizáción legalább ugyanennyien maradtak. 

A mise, majd néhány dal után Laci különböző szemléltető eszközökkel, kreatív módon beszélt a kérügmáról, az emberek pedig nyitott szívvel hallgatták és lelkesen válaszoltak a kérdésekre. Majd egy helyi fiatal tanúságot tett és elmondta, hogy milyen fontos, hogy ne csak "belenőjünk" a hitbe, hanem tudatosan is döntsünk Isten mellett.

Ezt követően szentségimádással, közbenjárással és gyónási lehetőséggel folytatódott a program, ami alatt dicsőítettünk. Ezzel párhuzamosan, két testvérünk rengeteg ismeretszavát és próféciát kapott. Számomra különösen érdekes volt, hogy az is előfordult, mikor az egyik üzenetből kiidulva kaptam egy spontán éneket, amit nem énekeltem bele rögtön a mikrofonba, mert még beszéltek, és a következő ismeretszava pont arról szól, amiről a kis dalocska második fele. A Szentlélek ilyen módon a dalokat is összehangolta a próféciákkal. És volt olyan szakasza is az estének, amikor akár 10-15 percen át csak instrumentális volt a dicsőítés, mert non-stop kapták az üzeneteket onnan fentről. Dicsőség Istennek!

Az egyik ilyen üzenet arról szólt, hogy van ott valaki, aki a cigitől függ és a Jóisten meg akarja ettől szabadítani, és arra hívja, hogy ha valóban szeretné mindezt letenni az Ő kezébe, akkor jelképes cselekedetként jöjjön ki, és tegye le a cigijét az oltár elé a lépcsőre. 

Az alkalom folyt tovább, dicsőítettünk és 20:00 körül eltették az oltáriszentséget. Néhány kivonluló dalt követően egy rendkívül finom vacsorával vártak minket a Testvéreink. Mikor visszamentünk a templomba, hogy összapakoljuk a technikát és a hangszereket, addigra a főoltár előtti lépcsőn ott volt 1 szál cigi. Akinek az üzenet szólt, meghallotta azt a szelíd és ellenállhatatlan hangot, ami a szabadságra hívta.

Isten tüzet akar bennünk gyújtani. De nem azért, hogy a saját vágyaink kielégítésére használjuk fel. Nem arra hív, hogy gyújtsunk cigit, hanem hogy gyújtsunk lámpást! Hogy ennek a lángnak a segítségével az Ő fényét vigyük a világba.

"Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak a földre; s mennyire szeretném, ha már fellobbanna!"

/Lk 12,49/

Tihanyi Klára