egy összekulcsolt kéz: az Atya és mi

November 18-án, szombaton a 12 órás dicsőítés keretében Kecskeméten, a Baptista Gyülekezet Imaházában imádtuk az Urat - Istennek legyen hála érte.

A szívünk együtt énekelt más-más felekezetek tagjaival a mi boldog Istenünknek. Igen, a mi Istenünk boldog Isten, aki előtt nem kell szégyenkeznünk, elbújnunk, aki minket közel szeretne tudni magához. A szombat reggeltől estig tartó dicsőítésben, ahol a zenekar két órát szolgált, arra buzdított a Szentlélek, hogy hirdessük Jézust, hirdessük az evangéliumot, segítsünk másoknak megismerni Istent.

„De hogyan hívhatják segítségül, amíg nem hisznek benne? S hogyan higgyenek abban, akiről nem hallottak? S hogyan halljanak róla, ha nincs, aki hirdesse?” (Róm 10:14)

Most is megtapasztalhattuk, hogy örül a mi szívünk, ha a nehézségek helyett Rá tekintünk; a dicsőítésben közel kerülünk hozzá, mint egy összekulcsolt kéz: az Atya és mi. A két kéz közé semmi nem férkőzhet, ha teljesen átadjuk magunkat Neki.

Szent és hatalmas a mi Istenünk, aki nyújtja a kezét felénk és azt kéri, hogy mi is nyújtsuk kezünket mások felé, hirdessük jóságát, győzelmét, hogy rajtunk keresztül kinyújthassa a kezét másokra is, a körülöttünk élőkre, családjainkra, szomszédainkra, egész városokra. Hirdessük, hogy a harcban a győztes az Úr! Fájdalmainkban, betegségben, magányban, aggodalmainkban is győztes az Úr! Halleluja!

A Szentlélek lágy, fátyolként jelen van, velünk van, amit a szél felkap és visz szerteszét, hogy egy ember se maradjon Isten igéje nélkül! Fújjuk mi is ezt a fátylat, és hirdessük, hogy Isten neve minden név fölött való és hogy Isten jó!

Kiss-Berta Bea

További képek a szolgálatainkról: ITT