Csiszér László zenekara

A tavasz érkezésének reményével köszöntött ránk a március, és ezzel együtt eljött az Ászáf 2 kurzus következő találkozója. A péntek esti dicsőítésen a kurzus résztvevői mellett vendégek is jelen voltak, és velünk együtt jöttek Isten trónja elé.  Később, a kurzus folytatásaként együtt imádtuk Jézust azokkal az igazságokkal, amiket az Úr az elmúlt időszakban kijelentett a szívünkbe. Egy különleges, gondoskodó jelenlét vett körül minket. A kurzusok alkalmával többször tapasztaljuk azt, hogy az egység erejét Isten arra használja, hogy az Ő kegyelmét kifelé sugározzuk, most azonban a mi szíveinket kezdte el átmosni, felépíteni, erősíteni. Szombaton, a reggeli imádságban folytatódott Istennek ez a csodálatos munkája. Laci arról tanított, hogy mennyire fontos az, hogy teljes szívünkből szeressük Istent, hogy ne legyen olyan hely a szívünkben, amit rejtegetni akarunk a Mennyei Atya elől. A keresztényeknek nincs szüksége Istennel szemben "privát térre". A nap további részében néhány t...

Március 9-én Szabadkára, egy dicsőítő délutánra kaptunk meghívást. Istennek legyen hála, hogy a határon könnyen át jutottunk. Az alkalmat a Harangozó házaspár szervezte most is és a helyi lelkész, Harangozó László buzdított minket az alkalom elején. A buzdítás után a dicsőítés kis technikai problémával kezdődött, mivel az erősítő elhallgatott, de sikerült rendbehozni. Nagyon sok felekezetű és korú ember jött el dicsőíteni, hálát adni, így nagyon érezhető volt az egység a felekezeti különbségek ellenére. Megtapasztaltuk, hogy Krisztus Testében egyek lehetünk a dicsőítésben. Az alkalom alatt csak néhány dalt énekeltünk, mert hosszan vezetett ezekben a Szentlélek. Jövő hónapra újabb meghívást kaptunk ugyanide és Temerinbe is várnak minket. Varga Zoli További képek az alkalomról: ITT

Isten március 5-én ismét összegyűjtötte az Új Jeruzsálem Katolikus Közösség tagjait a szétszóratásból és egy gyönyörű napot ünnepelhettünk meg együtt.  Most sem kezdődhetett volna mással, minthogy Isten arcát keressük a dicsőítésben, amit átvezetett a Szentlélek egy kitörő hálaadásba a közösségért, mindenért, amit Isten az évek alatt a közösségben végbe vitt. Nekem mindig akkora élmény ezt megtapasztalni, amikor tényleg meg tud születni egy olyan légkör, ahol el tudjuk engedni a saját érdekünket, akaratunkat, vágyainkat és magunk helyett valóban Istent tudjuk a dicsőítésünk fókuszába helyezni. Mindamellett persze meg van a helye a kérő imának is, azonban hiszem, hogy elsődlegesen arra vagyunk hívva, hogy Isten dicsőítésében merüljünk el. Így volt gyönyörű látni azt, ahogyan erre a Szentlélek sokakat felszabadított aznap.  Az Igében való elmélyülésünkben Kunszabó Zolit használta hangszereként a Szentlélek, aki arról buzdított minket, hogy Istennek mi a terve egy keresztény közö...

Március 4-én ismét Tűz evangelicációt szerveztünk az Új Jeruzsálem Katolikus Közösséggel közösen és most is az alkalom előtti délelőttön összegyűltünk, hogy imában Isten elé borulva keressük az Ő akaratát az alkalommal kapcsolatban.  A 85. zsoltár szavaival léptünk bele az imádságba és úgy éreztük, többünkhöz is különösen szólt ez a rész: „A földből kisarjad a hűség, az égből igazságosság tekint le. Igen, az Úr kiárasztja áldását és földünk meghozza termését.” /Zsolt 85:12-13/ Azt a képet mutatta többünknek a Szentlélek az alkalommal kapcsolatban, hogy olyan csatornarendszerekké kell vállunk, amelyek folyamatosan összeköttetésben vannak a Folyóval; nekünk csak engednünk kell, hogy rajtunk keresztül kiömölhessen az Élő Víz oda, ahová azt Isten szeretné. Emellett az Élő Vizet azért visszük az emberekhez, hogy megmutassuk nekik, hogy VAN Élő Víz, aminek a partján az igazi gyümölcsök teremnek. Nagyon erős volt számomra, ahogyan egy szívvel, egy lélekkel kiáltottunk az Úrhoz, hogy való...

Egy Szegeden havi rendszerességgel megvalósuló szentmisén és dicsőítésen kaptunk lehetőséget a zenei szolgálatra március 3-án este 6-tól kezdődően. Varga Attila atya mutatta be és prédikációjában a Máté 5:20-26 alapján buzdított minket. Egy két gondolat, ami engem nagyon megragadott ebből, hogy az evangéliumban Jézus meghív minket arra, hogy a szent negyven napban ezt az Isten-képmásságot, ami a bűn által eltorzult, a felszínre jöjjön, hogy felismerjem először is magamban, hogy Isten képére és hasonlatosságára vagyok teremtve. Ez a teremtettségem szent, Krisztusban megszentelődött, meggyógyult, megváltódott. Számomra reményteli volt még azt hallani, hogy az Egyház zarándokúton van, és amíg úton van, addig van lehetőségünk kiengesztelődni testvéreinkkel. A szentmise után egy rövid átállás után egyből meg is kezdődött a szentségimádás, ahol a dalok között volt lehetőségünk a csendben is figyelni Isten hangjára. Nagyon erős pillanatot éltünk meg különösen az alkalom vége felé közeledve, ...

Beköszöntött a március, és vele együtt az első csütörtök is, amikor újra együtt imádtuk Jézust. Az igei tanítás az imádságról és az állhatatosságról fogalmazott meg fontos gondolatokat. Ahogy egy szívvel együtt elkezdtük Istent dicsérni, szinte leszállt a Menny, és a Szentlélek jelenléte átölelt minket. Jézus ezen a napon újra megérintette a szíveket, és Laci a Szentlélek által arra bátorított, hogy mi is érintsük meg Jézust úgy, ahogy a vérfolyásos asszony. Több testvérünket is mélyen megérintette ez az ima. Jézus olyan végtelen szeretettel és gyengédséggel állt meg közöttünk, hogy a szívünk és a fizikai testünk egyaránt térdet hajtott. Isten gyógyító ereje munkálkodott, és az Úr a lélek és a test gyógyulásáról is gondoskodott. Hisszük, hogy egyre több testvér adja át magát ennek a feltétel nélküli, őszinte és végtelen szeretetnek, amit Jézus sugároz felénk az Ő szent kegyelméből. Ámen. Barankai-Erős Kata és Attila További képek: ITT

2023. február 24-26. között Marosvásárhelyre mentünk Papp László pap barátunkhoz, a Mustármag megújulás-szolgálat által működtetett keresztény kollégiumba, ahol az ott lévő fiatalokkal és néhány külsős barátunkkal töltöttük el a hétvégét. Kisebb csapattal mentünk, hiszen a cél most egy lelkigyakorlatszerű együttlét volt, hogy a nagyböjtben elmélyüljünk, azaz a mélyre evezzünk; és felfedezzük, hogy az élő víz az, amire szükségünk van. A dicsőítésben és tanúságtételekben, buzdításokban így hárman szolgáltunk együtt: Klári énekelt és vetítette a szövegeket, Benedek zongorázott, imádkozott és énekelt, Laci pedig hirdette az Igét és vezette a dicsőítést. A lelkigyakorlat témája az Evezz a mélyre! volt. Benedek és Klári tanúságot tettek és buzdították az embereket, a mélyre evezés szépségére. Nagyon szépen kibontotta a Szentlélek, hogy Péter egész éjszakai fáradozás és munka után másnap reggel mégis engedelmeskedett Jézus szavának és átélte, hogy milyen az, amikor pusztán saját erőnkből, sa...

Válon, a Szent Mihály majorban tartottuk meg február 17-19-ig a „szívizmatikussá” formáló lelkigyakorlatunkat. Mit jelent ez? Váljunk imádkozó emberré, hogy a szívünket minél többször felemeljük Istenhez és egyre közelebb kerüljünk hozzá. Harminc résztvevőt vonzott ez a hétvége, akik vágytak Isten érintésére és arra a szabadságra, melyet az Ő jelenlétében, Őt dicsőítve élhetünk át. Tanúi lehettünk annak, ahogy tanításról tanításra haladva megnyíltak a szívek, a dicsőítésben gyógyulások, áttörések történtek. Öröm volt látni, hogy amit tanultak, azt egyből alkalmazták is az életükben. Szombat este Simon Dávid atya mutatta be a szentmisét. Győrből érkezett hozzánk és olyan erővel hirdette Isten igazságát, mint az első apostolok. Jézus radikális követésére, a napirendbe beiktatott rendszeres imaidőre, a világot megdöbbentő szeretetre buzdított. A mise után pedig közkívánatra megosztotta velünk megtérése történetét. Vasárnap sokan tettek tanúságot arról, hogy mit cse...

Mint minden alkalommal, most is nagyon vártuk, hogy Kiskunfélegyházán együtt legyünk Isten jelenlétében azzal a céllal, hogy egyre mélyebben és egyre jobban képesek legyünk Őt dicsőíteni.  Pénteken közös dicsőítéssel és imádsággal kezdtük a kurzust. Az Úr végtelen szeretete áradt ki felénk, és a kijelentett Igék azt erősítették bennünk, hogy mennyire szeret minket a mi Mennyei Apukánk. Jézus bátorított minket, hogy ő virágzó életet akar számunkra teremteni, akkor is, ha mi sivatagnak látjuk a helyzetünket. Nehéz volt lezárni az estét, mert Lacival együtt többen úgy éreztük, hogy még maradt valami, amit Isten ránk szeretne árasztani.  Reggel azonban a kegyelem újra összekapcsolt minket Isten szeretetével a közös imádság során. Megerősítette az Úr az előző esti kijelentést arról, hogy az élő víznek folyamai hoznak igazi áttörést az életünkbe. Később Laci arról tanított, hogy nem a körülményeink kell, hogy dicsőítésre indítsanak minket, hanem az Isten felé nyújtott imádó szívünk....

Az alkalmat a Szent Péter és Pál templom közösségi házában tartottuk meg most is, és a nyitó szentmisén, amit Seffer Attila atya mutatott be, 25-30 helyi jelentlétében vehettünk részt. Attila atya a prédikációjában arról beszélt, hogy Jézus szenvedélyesen tanította az embereket és tanít ma minket is, hiszen szavai örök érvényűek. Az evangéliumban szó volt arról, hogy nem a külső dolgok szennyezik be az embert, hanem az, ami a szívből ered. Vizsgáljuk meg hát szívünket, hogy minél több helyet kaphasson benne Jézus. A dicsőítés elején Laci a 89. zsoltár szavaival buzdított minket: „Boldog a nép, amely ünnepelhet, s arcod fényében járhat, Uram!” Mert Isten az örömét adja nekünk, Arca ebben a pillanatban is ránk ragyog. Te az életed mely területén szeretnéd látni Isten győzelmét? Ezután szabadon imádkoztunk a Biblia szavaival, és hálát adtunk mindazért, amit már Isten megcselekedett az életünkben. Az alkalom végén egy helyi testvérünk megköszönte, hogy ilyen Pásztorunk van, aki megkeresi...

Február első hétvégéjén, szombaton délelőtt közbenjáró imádságban vittük Isten színe elé a zenekarral s néhány testvérrel a hétvégi alkalmunkat. Isten hívására jöttünk össze a Szent II. János Pál Iskolaközpont dísztermében: szombaton délután Tűz evangelizációra vártuk az érkezőket, vasárnap pedig közösségi alkalmunkon lehettünk együtt.  A terem megtelt, több mint százan dicsőítettünk együtt. A Szabó család őszinte tanúságtétele megindító volt, a hatalmas Isten erejét hordozza. Hallhattuk, hogyan újít meg s formál egy emberileg reménytelen családi helyzetet az Úr Isten. A délután folyamán többen szólaltak meg, rövidebb buzdításokkal, tanúságtételekkel gyógyításról, Isten vezetéséről, a kegyelem teljességéről, ami Jézus Krisztusban adatik meg nekünk. „Ne mondd azt, hogy ifjú vagyok, hanem menj el azokhoz, akikhez küldelek…” /Jer 1,7/ Hiszem, hogy ennek az Igének engedelmeskedve beszélt Klári, Kriszti és Benedek. Ami számomra kegyelem volt őket ...

Február 2-án a nagy hideg ellenére sokan eljöttek az első csütörtöki szentségimádásra, a Babér utcai Szent Mihály plébániára. Ezen a napon Gyertyaszentelő Boldogasszony Ünnepe volt. Szokás szerint a Szentségimádást szentmise előzte meg. A szentbeszédben az atya felhívta a figyelmünket a bennünk lévő világosságra, Isten jelenlétére, amit az égő gyertya is szimbolizál. Vigyáznunk kell rá! A misét dicsőítő szentségimádás követte! A fagyott ujjak, lábak gyötrő érzése ellenére sok kegyelmet és örömöt kaptunk Istentől ezen az alkalmon is. Varga Zoli További képek: ITT  

Január 27-28, a zenekar próbatermében, (más néven az Életforrás ifjúsági zenei központban) megrendezésre került egy Új Élet Krisztusban kurzus. A hétvégét a Szent András Evangelizációs Iskola keceli csapata, a Bartimeus iskolaközösség szervezte, melynek mi is tagjai vagyunk.  A kurzus igazgatója Laci, koordinátora pedig Kovácsné Flaisz Ilona volt. 21-en vettek részt ezen a két napon, és többségük először járt Új Életen. Szerencsére sok team-tag és segítő jelen tudott lenni, így ahogy az egyik jó barátom fogalmazott: majdnem annyi volt a zenész, mint a táncos. A témákat Lacin kívül Németh Évi, Patai Imre és Arm Kati tartotta. Hallhattunk előadást arról, hogy Istennek ajándéka van számunkra, illetve arról is, hogy az Ő szeretete nem csak egy mese. Ezek után szóba került, hogy ha tényleg annyira szeret minket, akkor miért nem mindig tapasztaljuk? És hogy van-e erre az egész "mocskos helyzetre" megoldás? Beszéltünk hitről és megtérésről, és arról, hogy ezek miért olyan fontosak. ...

Szabadkára látogattunk január 26-án, hogy együtt dicsőítsünk az ottani közösséggel. Az alkalmat Harangozó László, a helyi lelkipásztor nyitotta meg egy rövid buzdítással, majd egyből mentünk Isten elé a dicsőítésben. Gyönyörű volt azt látni, hogy azok, akik eljöttek, mennyire éhes szívvel érkeztek, vágytak arra, hogy Istenből aznap valamit megtapasztalhassanak. Azt éreztem, hogy nagyon mélyre tudott menni a dicsőítés. Isten különösen vezetett minket, hogy megerősödjünk abban, valóban nem a félelem lelkét kaptuk, hanem szabadságra vagyunk meghívva az életünkben, és épp ugyanígy a dicsőítésben is. Úgy érzem, hogy ez a szabadság aznap este áttörhetett az emberek életében; úgy tudtak jelen lenni Isten előtt, ahogyan éppen voltak; engedve, hogy az Ő szeretete formálja őket.  Van egy másik dolog, amit még szívesen megosztok az alkalommal kapcsolatban, de előbb hadd ugorjak egy nappal korábbra, szerda estére. Éppen tartott a szegedi közinkben a dicsőítés és a Vedd az elmém (I surrender)...

„Mert meg vagyok győződve arról, hogy sem tél, sem hó,  sem semekkora fagy nem választhat el minket az Isten szeretetétől”  (Róma 8:39 alapján) Hát igen, csoda volt látni, hogy van Sopronban egy zsúfolt templomnyi ember, aki nem tántorodik vissza egy fagyos templomtól, ha ott az élő Istennel találkozhat.  Már a bepakoláskor érződött, hogy kevés olyan helyen szolgáltunk már, ami talán hidegebb lett volna a soproni Szent Mihály templomnál. Nem tudtuk, ez mennyire fogja otthon tartani az embereket és ráadásként a hó is elkezdett esni, ami a templomhoz vezető emelkedő lépcsősort tiszta jégpályává alakította.  A dicsőítés január 21-én fél hattól kezdődött.  F izikailag a zenekarban elhelyezkedve én az oltárral szemben, a főhajónak háttal ültem, így az alkalom végéig nem igazán figyeltem fel a mögöttem elhelyezkedő dicsőítésre érkezőkre. Emlékszem, miután már elrakták a Szentséget, hátrafordultam és teljesen meghökkentett, hogy a templom mögöttünk teljesen tele volt. ...